I. Általános rendelkezések

1. A szak hallgatói a szak akkreditációjában rögzített feltételeknek megfelelően, képesítésük megszerzése érdekében szakdolgozatot kötelesek készíteni, melynek elkészítéséhez rendelt kreditérték 10 pont.

2. A szakdolgozatnak tartalmában és formai kiállásában is alkalmasnak kell lennie az elbírálásra, s méltónak kell bizonyulnia a diploma megszerzésére.

3. A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató egyetemi tanulmányai során megfelelő elméleti alapokat szerzett, amelyek segítségével képes egy, a politikatudomány területéhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján, egyéni megközelítésben, a tudományos érvelés és forráskezelés szabályai szerint feldolgozni.



II. A szakdolgozat elkészítésének rendje

A szakdolgozatról a TVSZ (40.§. 1-15) valamint a "Bölcsészettudományi Kar kiegészítő és átmeneti rendelkezései a TVSZ-hez” (17.§. 1-9) rendelkezik.

(Ezek elérési helye: https://btk.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/old/uploads/articles/3763/file/Tanulmanyi-es-Vizsgaszabalyzat-egyseges-szerkezetben-a-BTK-kiegeszit---rendelkezeseivel.pdf?u=1bIKfk, illetve https://btk.ppke.hu/uploads/articles/18342/file/TVSZ%20BTK%20kieg%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91%20%C3%A9s%20%C3%A1tmeneti%20rendelkez%C3%A9sek%2020120131.pdf).

A szakdolgozat megírásának folyamatát kísérő dokumentum a "Szakdolgozat-nyilvántartólap” (a továbbiakban: SzNy).



1. A szakdolgozat témájának meghatározása

A hallgató szakdolgozati témáját a politikatudomány tárgykörébe tartozó témák közül, vagy önállóan vagy a szak oktatóinak szakdolgozati témajavaslatai közül választhatja ki. A témát a leendő témavezetőnek (konzulensnek) és az intézetvezetőnek egyaránt jóvá kell hagynia. Amennyiben a témavezető ezt igényli, a hallgatónak el kell készítenie és be kell mutatnia egy rövid témavázlatot azelőtt, hogy a konzulens beleegyezését adná a munkacím leadásához. A jóváhagyás a konzulens részéről a témavezetés elfogadását is jelenti, amelyet aláírásával igazol (SzNy). Az intézetvezető aláírásával a témát és a konzulens személyét is elfogadja. A téma és a témavezető kiválasztását úgy kell befejezni, hogy a téma meghatározására, a munkacím leadására az április 15-i leadási határidő esetén október 15-ig, a november 15-i leadási határidő esetén március 31-ig van lehetőség. A SzNy-t összesen három (egy eredeti, kettő fénymásolt) példányban kell leadni a tanszéki irodában. A SzNy formanyomtatvány innen tölthető le.



2. A témavezető (konzulens) tanár kiválasztása és feladatai, konzulensváltás

A hallgató elsősorban a szakon tanító főállású, lehetőleg minősített (Ph.D, kandidátusi, tudományok doktora) tanárok közül; másodsorban a témájában jártas más kari oktatók és a szakon oktató óraadó tanárok közül; harmadsorban és kivételes esetben külsős szakemberek közül választhat magának témavezetőt. A TVSz értelmében egy oktató húsznál több szakdolgozati témavezetést egy időben nem vállalhat.

Indokolt esetben a hallgató további konzulenst is felkérhet, aki segítséget nyújt számára a dolgozat megírásához. Személyéről a hallgató a hivatalos témavezetőt tájékoztatni köteles. A hivatalos, megbízott konzulens feladatát és felelősségét, illetve a hallgatónak a hivatalos konzulens felé irányuló kötelességeit ez nem érintheti.

A hallgató szakdolgozati témát és témavezetőt is válthat, a konzulens pedig visszamondhatja a vállalást. Mindkettőjük esetében megfelelő indoklásra és más konzulens megjelölésére van szükség, aki a témavezetés átvállalását egy új SzNy kitöltésével igazolja. Ezt az intézetvezetőnek jóvá kell hagynia. A hallgatónak abban az esetben nem kell új SzNy-t leadnia, ha az előzetesen megadott munkacímében kisebb változtatásokat végez. A témamódosítást vagy konzulensváltást rögzítő SzNy leadásához nem kapcsolódik határidő, ezt azonban érdemes legkésőbb egy hónappal a szakdolgozat tervezett benyújtása előtt megtenni, hogy a Tanulmányi Osztály az adatokat a Neptunban rögzíthesse.

A hallgató köteles a témavezető által előírt konzultációkon megjelenni, a megbeszélt feladatokat végrehajtani. Az együttműködés hiányát a témavezető bármikor jelezheti a szakfelelősnek, akivel egyetértésben ennek okán úgy dönthet, hogy a szakdolgozat az adott félévben nem nyújtható be.



3. A szakdolgozat beadása

A hallgató köteles a kész szakdolgozatát a témavezető tanárnak a beadási határidő előtt legkésőbb két héttel átadni/elküldeni. Ennek alapján a témavezető tanárnak a Neptunban kell jeleznie, hogy támogatja a szakdolgozat végleges beadását. A szakdolgozatot az adott év november 15-ig, illetve április 15-ig, a TVSZ-ben meghatározott módon (171.§ 6-9) kell benyújtani a TO-ra. A szakdolgozat benyújtása a szakdolgozat Neptun rendszerbe történő feltöltésével valósul meg, amit PDF formátumban kell megtenni. A feltöltendő fájl nevének tartalmaznia kell a hallgató nevét, a kar kódját, a képzés kódját és a témavezető nevét.



4. A szakdolgozat bírálata

A szakdolgozatot bíráló személy az opponens. Az opponenst a tanszékvezető kér fel a bírálat elkészítésére azon az alapon, hogy az illető személy szakmailag illetékes a szakdolgozat témájában. Az opponens köteles a tanszék által megadott időpontig a dolgozat szöveges és számszerű értékelését elvégezni, és legalább egy szakmai kérdést a bírálathoz mellékelni. A dolgozat érdemjegyének kialakításakor a témavezetővel konzultálnia kell. Amennyiben a dolgozat értékelésében érdemi vita merül fel, a felek tájékoztatják erről a témavezetőt. A hallgatónak az államvizsga előtt legalább egy héttel meg kell kapnia az opponensi értékelést. A szakdolgozati bírálat formanyomtatványa innen tölthető le.

A dolgozat értékelésekor alkalmazandó szempontok: a témaválasztás relevanciája; a szakdolgozat szerkezete, stílusa, helyesírása; a szakirodalom feldolgozása; a módszertan használata és a hivatkozások megfelelő szerepeltetése; a téma kidolgozása (pl. önálló kutatómunka kivitelezése; érvelés meggyőző jellege; formai követelmények teljesítése).



5. A szakdolgozat védése

A hallgató – a záróvizsga részeként – köteles megvédeni szakdolgozatát. Ennek során röviden bemutatja dolgozatát, illetve szóban felel az opponens által korábban írásban feltett kérdés(ek)re, a bírálatban megfogalmazott kritikákra, az államvizsga-bizottság tagjainak a dolgozatra vonatkozó kérdéseire. A szakdolgozat védésén a dolgozat témavezetője és opponense is részt vehet.



6. Határidő-áttekintés

Azok számára, akik tavasszal kívánnak államvizsgázni:

  • az előző év szeptember 30-a: a téma és a konzulens kiválasztása, első körben.

  • az előző év október 15-e: a témának és a konzulens személyének rögzítése, jóváhagyása.

  • április 1: a szakdolgozat végső változatának megküldése a témavezető részére.

  • április 15.: a szakdolgozat leadása.

  • államvizsga előtt 7 nappal: az opponensi bírálat eljuttatása a szakdolgozóhoz.

Azok számára, akik ősszel kívánnak államvizsgázni:

  • március 15.: a téma és a konzulens kiválasztása, első körben.

  • március 31.: a témának és a konzulens személyének rögzítése, jóváhagyása.

  • november 1.: a szakdolgozat végső változatának megküldése a témavezető részére.

  • november 15.: a szakdolgozat leadása.

  • államvizsga előtt 7 nappal: az opponensi bírálat eljuttatása a szakdolgozóhoz.



III. A szakdolgozat kötelező formai követelményei

A szakdolgozat megírásakor kötelezők az alábbiakban megadott stílusjegyek. A formai követelményektől eltérő szakdolgozatok gyengébb érdemjeggyel értékelhetők, illetve elutasíthatók.



1. A szakdolgozat megírásakor elvárt írásmód és külalak:

  • Times New Roman betűtípus, 12-es betűnagyság. A fejezetcímek mérete lehet nagyobb, de nem haladhatja meg a 14-es betűnagyságot;

  • másfeles sortávolság, sorkizárással;

  • a bekezdéseket egyszer tabuláljuk, a bekezdések között lehet, de nem szükséges sort kihagyni;

  • alsó, felső, jobb oldali margó 2 cm; bal oldali margó 3 cm;



2. A dolgozat címlapján az alábbi adatoknak kell szerepelnie:

  • A borítólap bal oldali tetején a dolgozat benyújtási helyének teljes megnevezése:

„Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Politikatudományok alapszak”

  • A lap közepén a dolgozat címe, alcíme.

  • A cím alatt a lap bal oldalán a témavezető neve és beosztása (nem egyetemi beosztás esetén értelemszerűen), esetleges további konzulensek felsorolása hasonlóképpen.

  • A cím alatt a lap jobb oldalán a dolgozat készítőjének neve és szakja.

  • A lap alján, középen a beadás helye, ideje (Budapest, év, hónap).

A formai követelményeknek megfelelően elkészített borítósablon innen tölthető le.



3. Tartalomjegyzék és a szakdolgozat fő szerkezeti elemei

A szakdolgozat következő eleme a tartalomjegyzék (a fő és alfejezetek vagy római és arab  [I., I.1., I.2., I.2.1.], vagy csak arab [1.1., 1.1.2., stb.] jegyekkel számozandók). Ezt követi a főszöveg, majd a felhasznált művek bibliográfiája, az esetleges melléklet(ek) illetve függelék, végül az idegen nyelvű tartalmi összefoglaló.



4. A szakdolgozat terjedelmével kapcsolatos rendelkezések

A dolgozat terjedelme – tartalomjegyzékkel, bibliográfiával és melléklettel együtt – legalább 80.000, legföljebb 120.000 leütés (szóközökkel együtt). Táblák, grafikonok, ábrák a fő szövegben legfeljebb az összterjedelem ¼ részéig számíthatók be.



5. Oldalszámozás

A címoldalt kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész dolgozatban, beleértve a bibliográfiát, a függeléket (ábrák, táblázatok stb.) és egyéb tartozékokat.



6. Lábjegyzetek

A lábjegyzetek elsősorban a forráshivatkozást, a forrásokkal kapcsolatos egyéb információkat tartalmazzák, illetve kivételes esetben a főszövegbe nem illeszthető, de ahhoz kapcsolódó egyéb fontos információkat. Új érvet, okfejtést ne illesszünk lábjegyzetbe. A számozás arab számokkal történjen és folyamatos legyen. A lábjegyzeteket Times New Roman betűtípussal és 10-es betűmérettel kell megadni.



IV. A szakdolgozattal kapcsolatos speciális tudnivalók

Kívánatos a dolgozat jó tagolása (fejezetek, alfejezetek, esetleg al-alfejezetek), amelynek azonban összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével, valamint egymásra épülő, logikus struktúrában kell követniük egymást. Egy jól összeállított és a fejezeteket, alfejezeteket külön (az írásmód differenciált beállításával) kiemelő tartalomjegyzék kellően tükrözi a szakdolgozat strukturális felépítését. Az alábbi részek ajánlások, amelyeket a hallgató a témavezetővel megbeszélt módon alakíthat, kivéve a 6., 8. és 9. pontot, amelyek kötelező elemek.



1. Bevezetés

A témaválasztás indoklása, pontosan megfogalmazott problémafelvetés, témamegjelölés, a kutatott terület leírása, hipotézisek, kérdések megfogalmazása, a munka elhelyezése a témában folytatott és folyó kutatások között. A dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének ismertetése, a dolgozat következtetéseinek felvázolása.



2. Elméleti háttér

A vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak kritikai ismertetése és rendszerezése. Ebben a tartalmi egységben kell világosan kifejteni azt is, hogy a jelölt milyen elméleti alapokra, definíciókra építi vizsgálatát. Itt kerülhet sor saját munka eredményeként a téma jellegéből adódóan adott jelenség(ek) történelmi hátterének összefoglalására, a témával kapcsolatos jelenségek (de még nem az empirikus kutatás részeként) feltárt összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bemutatására.

A szakdolgozatban felhasznált forrásokat mindig világosan fel kell tüntetni; a plagizálás a szakdolgozat visszautasításával és további fegyelmi következményekkel jár!



3. Módszer

A téma feldolgozása során alkalmazott módszerek rövid és szisztematikus ismertetése. (Itt kell kitérni az esetleges módszertani nehézségekre és problémákra is.)



4. Elemzés

A bevezetőben megfogalmazott tézis, tétel bizonyítása vagy elvetése; a lehetséges ellenvetések megcáfolása; a következtetések egyre pontosabb megfogalmazása.



5. Befejezés/Összegzés

A dolgozat gondolatmenetének összefoglalása, az eredmények viszonyítása a tágabb tudományos elméleti keretekhez, mások eredményeihez, kitekintés.



6. Felhasznált irodalom (és ennek hivatkozási módja)

A szakdolgozat bibliográfiája a dolgozatban valóban felhasznált és hivatkozott szakirodalom, valamint más jellegű források tételes és alfabetikus felsorolása. Hivatkozási mód:

Hivatkozási mód monográfiára:

  • Polányi Károly: A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág, 1990.

A keresztnév-vezetéknév sorrendet alkalmazó szerzők esetén:

  • Rawls, John: The Theory of Justice. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 1970.

Tanulmány szerkesztett kötetből:

  • Somlai Péter: "A szociológia születése a tizenkilencedik században.” In: Felkai Gábor (szerk.): A szociológia kialakulása. Tanulmányok. Budapest: Új Mandátum, 1999: 13-25.

Tanulmánykötetek esetén a felhasznált munka és a tanulmánykötet adatait egyaránt közölni kell. Különösen fontos közölni a felhasznált tanulmány kezdő és záró oldalszámát is. Abban az esetben, ha egy kötetből több tanulmány kerül felhasználásra, a tanulmánykötet adatait elegendő az első alkalommal megadni, a későbbiekben rövidítéssel hivatkozhatnak rá (pl. a szerkesztő vezetéknevének és a kötet címének megadásával).

Amennyiben egy kötetet három vagy annál több személy szerkesztett, elegendő csak az egyik szerkesztő nevét megadni, és a többire az „et al.” jelöléssel hivatkozni.

Tanulmány periodikából:

A periodikák (rendszeres időközönként megjelenő kiadványok, elsősorban folyóiratok) esetén is szükséges közölni a tanulmány, valamint a tanulmányt közlő kötet adatait is. Ugyancsak fontos a felhasznált munka kezdő és záró oldalszámának megadása. A folyóiratkötet beazonosítására szolgáló adatok (kiadás éve; szám) többféle módon is megadhatók, annak megfelelően, hogy a periodika szerkesztői milyen számozást alkalmaznak.

Magyarországon elsősorban az év/szám formátum elterjedt:

  • Ferge Zsuzsa: "Szegénység és bűnözés, azaz van-e dezintegrációs és decivilizációs veszély?” In: Belügyi Szemle, 1999/2. 3-27.

A nemzetközi folyóiratokra az a jellemző, hogy a köteteket az alapítástól folyamatosan számozzák. Ezek esetében fel kell tüntetni egy zárójelben, hogy az adott kötet melyik évben jelent meg.

  • Honig, Bonnie: "Declarations of Independence: Arendt and Derrida on the Problem of Founding a Republic.” In: American Political Science Review, Vol. 85 (1991): 97-113.

Internetes hivatkozások:

Tekintettel arra, hogy az internetes források sokféle formátummal rendelkezhetnek (írott források mellett képi- és hanganyagok is felhasználhatók a kutatás során), nehezebb egységes hivatkozási szabványt alkalmazni rájuk. A hivatkozásnak (a felsorolás sorrendjében) az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

  • az internetes forrás szerzője (amennyiben van)

  • a forrás címe vagy az internetes címen megjelenő tartalom lényege (utóbbira példa: A Központi Statisztikai Hivatal 1973-as jelentése a mezőgazdasági termésadatokról)

  • a forrást közlő oldal megnevezése (pl. Rubicon.hu)

  • az internetes tartalom keletkezésének ideje (amennyiben megismerhető)

  • az internetes tartalom URL-je

  • az utolsó letöltés időpontja; az a dátum, amikor a szakdolgozat szerzője a kézirat lezárása előtt utolsó alkalommal megtekintette a hivatkozott internetes tartalmat

Minden olyan esetben, amikor az internetről felhasznált írott forrás formátuma megegyezik a kinyomtatott változatéval (tehát egy digitalizált/szkennelt verzióról van szó), úgy kell hivatkozni, mintha a szakdolgozó a nyomtatott kiadást használta volna fel.

Egyéb bibliográfiával kapcsolatos tudnivalók:

A felhasznált irodalom jegyzékében a szakdolgozathoz használt műveket alfabetikus sorrendben kell megadni. A szakdolgozónak lehetősége van arra, hogy a felhasznált forrásokat egyéni módon csoportosítsa (pl. szakirodalomi források; internetes források; levéltári források), de ezeken a kategóriákon belül is kötelező a betűrendi sorrendet alkalmazni. A sorrendbe állítás alapesetben a forrás szerzője vagy szerkesztője alapján történik. Abban az esetben, ha egy bibliográfiai tételhez nem kapcsolható szerző – pl. statisztikai kiadványok; a törvényhozás munkájához kapcsolódó naplók, jegyzőkönyvek, irományok –, az adott forrást a címe alapján kell beilleszteni a jegyzékbe. Többszerzős és -szerkesztős kötetek esetében annak a szerzőnek a neve mérvadó, aki legelöl szerepel az alfabetikus sorrendben.

Szöveg közbeni hivatkozás:

A szöveg közbeni hivatkozás lábjegyzet formájában történik. Itt a szakdolgozó dönthet arról, hogy a vonatkozó forrás összes adatát közli (szerző, cím, kiadás adatai, stb.), vagy rövidítést alkalmaz. A rövidítés ilyen formátumban jelenhet meg: szerző vezetékneve; cím; oldalszám.

  • Pl.: Rawls: Az igazságosság elmélete, 201.

Hosszabb címek esetében elegendő csak egy részletet megadni, de ezt fontos úgy tenni, hogy a forrás beazonosítható legyen:

  • Pl.: Somlai: A szociológia születése, 21.

Abban az esetben, ha több, egymást követő lábjegyzet ugyanarra a forrásra hivatkozik, a második, harmadik, stb. alkalommal ezt a formátumot is lehet használni: i. m., oldalszám.

Abban az esetben, ha a felhasznált forrás rendelkezik oldalszámozással, a szöveg közbeni hivatkozásban ezt minden alkalommal jelezni kell. (Nincs tehát erre szükség például a HTML formátumban közölt internetes források esetében.)



7. Melléklet(ek), függelék

Amennyiben a téma kifejtése megkívánja, a szakdolgozat melléklettel és illusztrációkkal is kiegészíthető. Ezek elhelyezésére elsősorban a függelék szolgál, amelyet a szakdolgozatban a felhasznált irodalmak jegyzékét követően kell elhelyezni. A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják vagy kiegészítik a dolgozat fő szövegében foglaltakat. Itt szerepelhetnek például a dolgozat szerzője által készített táblázatok vagy grafikonok, illetve itt kell közölni az elkészített interjúk teljes szövegét, valamint a terepmunka során felhasznált kérdőívek kérdéssorát is. A függelék mellékleteit sorszámmal és névvel kell ellátni (pl. 1. sz. melléklet: A Solymáron élő német nemzetiségű személyekkel készített kérdőív kérdései), illetőleg ugyanígy kell eljárni a dolgozatban megjelenő különböző táblázatok és ábrák esetében is (pl. 4. táblázat: A családtámogatási juttatások típusai a V4-országokban napjainkban). Az ábrák és táblázatok esetében is fontos feltüntetni (a IV/6. részben megadott szabványnak megfelelően), hogy a szakdolgozó az ott szereplő adatokhoz milyen forrásból jutott hozzá!

A szakdolgozat szöveg közbeni hivatkozásaiban a mellékletekben szereplő adatokra, információkra úgy kell hivatkozni, hogy ezt a sorszámot (pl. 1. sz. melléklet; 4. táblázat) adjuk meg.



8. Idegen nyelvű összegzés

A szakdolgozat végén 5-10 ezer leütésből álló angol nyelvű összegzés (rezümé, absztrakt) áll, melyben a hallgató összefoglalja a felvetett probléma lényegi elemeit és dolgozatának főbb megállapításait. Ez a szöveg nem számítható bele a szakdolgozat rendes terjedelmébe.